2014.
május 26-án a Határtalanul! programról megbeszélést tartottunk a Nyíregyházi Széchenyi
István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskolában. Először megbeszéltük,
hogy kinek mi a véleménye általában az egész programról. Erre mindenki
egyértelműen pozitívan reagált. Majd felvetődtek a következő kérdések:
- Ki járt
már a Felvidéken?
- Voltunk-e
már határon túli magyar iskolában ez előtt a program előtt?
- Mennyit
tudtunk eddig az ott élő magyarokról?
Meglepő volt,
hogy sok diák nem is gondolta, hogy vannak magyar iskolák a határon túl is.
Eddig igazából nem gondoltunk bele abba, hogy a határon túlra került magyarok
is ugyanolyan magyar emberek, mint mi! Akikkel mi is találkoztunk, ők sem
szlovákok, hiába Szlovákiában élnek. Ők határon túl élő magyarok. Szóba került
ezen a megbeszélésen az-az érdekesség is, hogy 2014. május 9-11-ig Szlovákiában
voltunk, de ez alatt a 3 nap alatt szinte csak magyarul beszélő emberekkel
találkoztunk.
Örültünk,
hogy részt vehettünk ebben a programban. Sok élménnyel lettünk gazdagabbak.
Könnyen összebarátkoztunk a szepsi diákokkal is, hiszen közös nyelvet
beszélünk, egy korosztály vagyunk, hasonló az érdeklődési körünk, valamint ők
is közgazdasági szakmacsoportosak. Az
újságban, a rádióban és a tv-ben is megjelent, hogy részt vettünk ebben a
Határtalanul! programban.
Ezen a 26-i
órán megbeszélésre került az üzleti terv is. Nagyon sok munkája volt ebben a
tanároknak és a diákoknak egyaránt. Szinte észre se vettük, hogy mennyit tanultunk
közben, pedig nem is tanórán voltunk. De talán mindenki számára megérte a
fáradtságos munka, hiszen a szakmai munkával párhuzamosan rengeteg csodálatos
látnivalót nézhettünk meg Szlovákia magyarok lakta területein és számos
barátságot kötöttünk. Abban egyetértettünk, hogy mindenkinek legalább egyszer
érdemes ellátogatni a Felvidékre. Rengeteg magyar vonatkozású kulturális emlék
maradt épen azon a területen is. Míg Magyarországon innen Nyíregyházáról sokat
kell utazni egy-egy épen maradt történelmi emlékhely felkereséséért,
Szlovákiában számos ilyen emlékhelyet találunk városunkhoz közel is. Az óra végén
még azt is megtudtuk, hogy rengeteg egyetemet telepítettek át határon túlról a
mai Magyarország területére.
Nagyon
örülök, hogy részt vehettem ebben a programban.
Pampuch
Cintia
11. B
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése