Értékelő óra (2014 máj. 26.)

2014. május 26-án a Határtalanul! programról megbeszélést tartottunk a Nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskolában. Először megbeszéltük, hogy kinek mi a véleménye általában az egész programról. Erre mindenki egyértelműen pozitívan reagált. Majd felvetődtek a következő kérdések:

- Ki járt már a Felvidéken?

- Voltunk-e már határon túli magyar iskolában ez előtt a program előtt?

- Mennyit tudtunk eddig az ott élő magyarokról?

Meglepő volt, hogy sok diák nem is gondolta, hogy vannak magyar iskolák a határon túl is. Eddig igazából nem gondoltunk bele abba, hogy a határon túlra került magyarok is ugyanolyan magyar emberek, mint mi! Akikkel mi is találkoztunk, ők sem szlovákok, hiába Szlovákiában élnek. Ők határon túl élő magyarok. Szóba került ezen a megbeszélésen az-az érdekesség is, hogy 2014. május 9-11-ig Szlovákiában voltunk, de ez alatt a 3 nap alatt szinte csak magyarul beszélő emberekkel találkoztunk. 

Örültünk, hogy részt vehettünk ebben a programban. Sok élménnyel lettünk gazdagabbak. Könnyen összebarátkoztunk a szepsi diákokkal is, hiszen közös nyelvet beszélünk, egy korosztály vagyunk, hasonló az érdeklődési körünk, valamint ők is közgazdasági szakmacsoportosak.  Az újságban, a rádióban és a tv-ben is megjelent, hogy részt vettünk ebben a Határtalanul! programban.

Ezen a 26-i órán megbeszélésre került az üzleti terv is. Nagyon sok munkája volt ebben a tanároknak és a diákoknak egyaránt. Szinte észre se vettük, hogy mennyit tanultunk közben, pedig nem is tanórán voltunk. De talán mindenki számára megérte a fáradtságos munka, hiszen a szakmai munkával párhuzamosan rengeteg csodálatos látnivalót nézhettünk meg Szlovákia magyarok lakta területein és számos barátságot kötöttünk. Abban egyetértettünk, hogy mindenkinek legalább egyszer érdemes ellátogatni a Felvidékre. Rengeteg magyar vonatkozású kulturális emlék maradt épen azon a területen is. Míg Magyarországon innen Nyíregyházáról sokat kell utazni egy-egy épen maradt történelmi emlékhely felkereséséért, Szlovákiában számos ilyen emlékhelyet találunk városunkhoz közel is. Az óra végén még azt is megtudtuk, hogy rengeteg egyetemet telepítettek át határon túlról a mai Magyarország területére.

Nagyon örülök, hogy részt vehettem ebben a programban.

Pampuch Cintia

11. B

Bemutató a 9. A osztályban (2014. május 22.)

Mi, a Határtalanul! program résztvevői egy bemutató előadást tartottunk a 9. A osztály számára, mert ők még négy évig fognak ebbe az iskolába járni, így van esélyük egy következő programban való részvételre.  Előadást tartottunk a program célkitűzéseiről, felvázoltuk a program egyes lépéseit, valamint megismertettük velünk a testvériskolánkat, akikkel kapcsolatban állunk. 

Elmondtuk, hogy a program célja, hogy megismertesse a fiatalokkal, hogyan élnek a határon túli magyarok. Az osztály nagy érdeklődéssel hallgatta Pomichalné tanárnőt is és a mi élménybeszámolónkat is, sok élménnyel gazdagodtak.  A programban eltelt idő nagy hatással volt ránk, hiszen megismerkedhettünk az egyik felvidéki magyar tanítási nyelvű középiskola diákjaival. Sok időt töltöttünk együtt és kiderült, hogy ugyanolyan témák foglalkoztatnak bennünket. Együtt dolgoztunk az üzleti terven Szabó Attila tanár úrral és együtt megcsodálhattuk Nyíregyháza és pl. Kassa nevezetességeit. 

Ezeket a pillanatokat képeken és videókon örökítettük meg, amelyeket be is mutattunk az osztálynak. Remélem, sok diák kedvet kap ehhez a programhoz, mert rendkívül tanulságos és figyelemfelkeltő.

Jakab Ivett

11. B

Szepsi (2014. május 11.)

A harmadik nap Szlovákiában nagyon tartalmas és érdekes volt. Reggel 9 óra körül indultunk

útnak, először Krasznahorkán jártunk ahol sajnos csak kívülről nézhettük meg a leégett várat,

viszont az Andrássy mauzóleumba bemehettünk, ahol Andrássy Franciska és Dénes nyugszik.

Dénes és Franciska házassága harminchat évig tartott, amelynek Franciska 1902. október 26-

án Münchenben bekövetkezett halála vetett véget. Ideiglenesen ott is temették el. A grófon

bánat és mély gyász lett úrrá. De nem csak ő gyászolt, hanem az egész rozsnyói vidék is. Úgy

döntött, feleségének egy nagyszabású, önálló kriptát építtet, amelyben majd ő is ott nyugszik

az oldalán. Ezért kell ezt az építményt a hálás köszönet és a gyászoló férfinak a szeretett

nő iránt érzett, soha nem múló szerelme megnyilvánulásaként értelmezni. A belső térben a

lehangoló homályt a színes márványfalak és csillogó mozaikok fénye töri meg és egészíti ki.

A gyönyörű kertben pedig megtalálható a hűséges kis tacskójuk szobra is.

 Egy kis utazás után Betlérre érkeztünk. A község északi részén áll az Andrássyak gyönyörű

kastélya, amit képeken az előkészítő órákon már megismerhettünk, de élőben még szebb

volt. A kastélyban XV-XVII. századi bútorokat, klasszicista és empire berendezéseket

csodálhattunk meg. Híres vadásztrófea-gyűjteménye és 1793-ban Andrássy Lipót által

alapított barokk könyvtára van. A kastélyt gyönyörű díszpark veszi körül tóval, vízeséssel,

kúttal, az egykori könyvtár és állatkert épületeivel. Sajnos itt viszonylag kevés időt töltöttünk,

úgyhogy csak egy kis részét sikerült bejárnunk. 

Betlér után tettünk egy sétát Rozsnyó főterén ahol a reneszánsz-kori őrtornyot láthattuk. Majd a fagylaltozás és süteményezés után elköszöntünk a felvidéki diákoktól és hazafelé vettük az irányt. 

Kerti Gréta

11. B